Nagy ötlet volt, amikor a 20. század vége felé egyre több szokványos élelmiszerhez elkezdtek „egészségvédő” adalékanyagokat keverni. Megjelentek a vitaminozott csokoládék, az omega-3 zsírsavval adalékolt tejek, a luteinnel dúsított gyümölcslevek. A gond csak az volt, hogy ezek az egészségvédő adalékanyagok sokszor olyan kis mennyiségben voltak jelen a termékekben, hogy semmiféle hatásuk nem volt az egészségre. Illetve ez nem is volt gond, hiszen az élelmiszeripari cégeknek nem a népegészség javítása volt a céljuk, hanem hogy úgy hirdethessék termékeiket, mint amik szuperegészséges összetevőket tartalmaznak. Zseniális marketingfogás: a szülő úgyis meg fogja venni a gyerekének az egészségtelen csokoládét, de a sok közül talán a C-vitaminosat fogja választani, mert így kisebb lesz a lelkiismeret-furdalása.
Hazugsággal könnyű félrevezetni az embereket, az viszont mesteri, amikor az igazsággal vezetik félre őket. Ezt a módszert a marketing és a politika – a kettő nem is áll olyan távol egymástól – egyaránt alkalmazza: maga a tényállítás igaz, de előre kiszámítható, hogy a befogadó hamis következtetést fog levonni belőle, pont az üzenet kibocsátójának érdekei szerint.
Legutóbb a Volvo élt ezzel a módszerrel. Nemrég számtalan helyen megjelent a hír, hogy a Volvo a jövőben 180 km/h-ban korlátozza újonnan gyártott autóinak végsebességét. Bejelentették: „A Volvo azt a távlati célt fogalmazta meg, hogy nullára csökkenti a halálos autóbalesetek számát.” Csakugyan? Akkor gondoljunk csak bele: a Volvo lépése kizárólag azokat a halálos baleseteket előzi meg, amelyek azért következtek be, mert egy autó 180 km/h-nál nagyobb sebességgel haladt. Figyelem! Kizárólag olyan balesetekről van szó, amelyek nem követeltek volna emberéletet, ha az autó mindössze 180 km/h-val haladt volna – hiszen ennyivel a jövőben is lehet menni a Volvókkal.
Vajon hány ilyen baleset történt eddig? Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy az emberiség történetében még egyetlen egy se. A WHO idei közlése szerint a világon évente mintegy 1 350 000 ember hal meg közlekedési balesetben. Mit várnak a Volvónál, mennyivel fog csökkenni ez a szám, ha az autóik végsebességét 180 km/h-nál rögzítik? Jó lenne erről is meghallgatni Malin Ekholm, a Volvo Cars biztonsági központja vezetőjének nyilatkozatát.
Az igazság persze az, hogy a 180 km/h-ás sebességkorlátozás annyit használ, mint az egy tonna csokoládéhoz hozzákevert egy milligrammnyi C-vitamin. De persze nem is a tényleges hatás a cél, hanem az imázsépítés. A Volvo márkaszemélyiségének központi eleme a biztonság, tehát minden olyan állítás, mely azt sugallja, hogy a Volvo újabb lépést tett a biztonságért, erősíti a márka imázsát.
Az adalékolt élelmiszerek reklámozását jogilag szabályozták. Csak akkor lehet az egészségre gyakorolt hatást kommunikálni – és akkor is csak nagyon korlátozott módon –, ha az adott termék normál fogyasztás mellett bizonyíthatóan kedvező élettani hatást fejt ki. Nem kellene a biztonságra vonatkozó állítások használatát is szabályozni? Nem kellene távlati célként kitűzni a marketinghazugságok számának nullára csökkentését?
No persze én már azt sem értem, hogyan lehet egyáltalán olyan gépjárműveket forgalomba helyezni, melyeknek végsebessége meghaladja az adott országban az adott járműkategóriára vonatkozó maximális sebességet, hiszen ezek a járművek olyan funkcióval rendelkeznek, mely kizárólag jogsértésre használható.
